Bár kevesen tudják, de a zsírsejteknek van egy nagyon jó tulajdonságuk, mégpedig, hogy nem szaporodnak. Az ember alkatát nem ez határozza meg jelentősen, nézzük hát, hogy mégis mi felelős a túlsúlyért, és hogyan lehet ezt visszafordítani.
A zsírsejtek kialakulása, szaporodásának megállítása
Az emberi zsírsejtek száma nagyjából a tinédzserkor küszöbén alakul ki, onnantól nem változik jelentősen, bizonyította be a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium. A késői gyermek és korai tinédzserkor után évente zsírsejtjeink maximum 10%-a cserélődik ki, mely nem nevezhető szignifikáns változásnak.
16 éves korunkra átlagosan 30 milliárd zsírsejtet épít fel szervezetünk, amelynek súlya nagyjából 13 kilogramm.
Miért hízunk mégis, ha a zsírsejtjeink száma nem nő?
A zsírsejteknek van egy másik, rettentő különleges tulajdonsága, ez a rugalmasságuk. Ezek a sejtek a legplasztikusabbak, így képesek akár az eredeti méretük százszorosára is duzzadni.
Ez azt jelenti, hogy ezek a sejtek a le nem bontott zsírt raktározzák, és saját méretük gyarapításával okozzák azt, amit a köznyelvben úgy ismerünk, hogy elhízás. Azonban nem csak ez lehet a zsírsejtek növekedésének egy mellékhatása, hanem a narancsbőr is.
A bőrfelszínt, és annak rugalmasságát a kollagénháló és az elasztikus rostok adják. A kollagén termelése az idősödéssel együtt lassul, nagyjából évente 1%-kal kevesebbet állít elő szervezetünk. Ez miatt a bőr gyengül, amivel párhuzamosan, ha a zsírsejtek növekednek, úgy ennek hatására kitüremkednek a felszínre, és kialakul a narancsbőr.
A zsírsejtek, amelyek növekednek, akkor is, ha diétázol
Nincs szerencsénk akkor sem, ha diétázunk, ugyanis szervezetünk egyik zsírsejt-fajtája pontosan ettől növekszik.
Ez azon folyamat okán is pont ellentétes, mint ahogyan a logika diktálná, hogy a koplalás hatására szervezetünk zsírsejtjeinek mérete csökken, hogy energiát szabadítsanak fel az alapvető életvitel fenntartására. Azonban a csontvelő zsírsejtjeiben ez máshogy történik.
Ez a megállapítás annyira forradalmi, hogy a jelenleg ismert tudomány nem tud egyértelmű választ adni a jelenségre.
A csontvelő zsírsejtjeinek növekedése a daganatos megbetegedések esetén kifejezetten veszélyes. A mell- és prosztatarák magas esetszámban terjed át a csontvelőre, mely esetében ez a zsírsejt – a narancsbőrt okozó sejttől eltérő fehérje tartalma miatt – táplálhatja is a daganatos sejteket.
Mi lehet hatékony és gyors megoldás?
Párhuzamba kell állítani az életmódváltást a megfelelő étrenddel, mozgáskultúrával, vagy éppen a zsírfagyasztással.
A fent említett okok miatt a direkt koplalás kontraproduktív lehet, megnöveli a csontvelő daganatok kialakulásának kockázatát.
A mozgásszegény életmód sem segít a zsírsejtek zsugorításának. Fontos, hogy az izomrostok elhasználják azt a kellő energiát, amelyet a zsír ad, bizonyos mennyiségig.
A látványos és gyors eredmény a zsírfagyasztás technológiájában keresendő. A kezelés során vákuumos kezelőfej a kezelendő területről beszívja a zsírszövetet, és fokozatosan hűtve, sejthalál állapotba kerülnek. Teljesen kockázatmentes, és az eredmény már 1-3 alkalom után magáért beszél.